Marokkó minden kategóriában gazdag kinálattal várja a szállást keresõket. Az olcsó hotelek a buszvégállomások közelében és az Óvárosokban találhatók. Az ország déli helységeiben levõ arab vezetésü hotelek (foundouks) igen kedvezõ árú szobákat kínálnak. Egyes helyeken hálóteremben, vagy tetõteraszon bonthatók ki a hálózsákok. Az egyszerübb szállodákban az utas maga gondoskodik a toalett papirról! A számításba vehetõ szállodák kategorizálását legutóbb 1993.ban végezték el.

A viz Marokkóban drága kincs. Takarékoskodni kell vele. Környezetbarát mosóport használjunk. A WC papirt ne dobjuk a WC-be, hanem a mellette elhelyezett gyûjtõedénybe.

Ne dobáljunk el semmilyen müanyagtasakot, zacskót. Ne mossuk fehérnemünket a a kempingek melletti tavakban, folyókban.

Az árusító gyerekektõl ne vásároljunk sivatagirókafit, és semmilyen állatkölyköt.

A növényvilágot óvjuk, ne tépjük le, az érdekességeket fényképezéssel örökitsük meg

Nincsenek kötelezõen elõirt védõoltások. Hasznos ha gyermekbénulás, tetanusz elleni védettséggel rendelkezünk. Juliusstól- októberig fenn áll a malária fertõzés veszélye. A trópusi övezetekben Hepatitis Typ. A és B fertõzés elõfordulhat.. Kolera, tifusz, bilharzis ellen a hygiéniás elõirások fokozott betartásával, husételek alapos átsütésével védekezhetünk. Lehetõleg ásványvizet fogyasszunk és a mosdóvizet fertõtlenitsük.

Mosatlan gyümölcsöt, utcán, piacokon árult nyer élelmiszereket nem tanácsos fogyasztani.

A szukokban nincsenek szabott árak. Vásárláskor bátran alkodjunk. Ez az arab világban szinte kötelezõ ceremonia, egyes nagyobb boltokban a vevõjelöltet forró menta teával, vagy üditõvel kinálják.

Az üzletkötés számukra nem sürgõs, az udvariasan, de határozottan alkudozót megbecsülik, gyakran a kért ár feléért is megkaphatjuk az áhitott holmit. Kivételt képeznek a nemes fémek, itt az árak legtöbbször szabottak.

Marokkóban az európai nyelvek közül a legelterjedtebb a francia és a spanyol.

Bármelyik évszakban is utazunk, mindig vigyünk magunkkal meleg ruhát is. A zöltözködés szabályai a turistákra ugyanazok, mint a déleurópai országokban. A hõség napjaiban csak a világos, pamutból készült szellõs holmik viselhetõk. Egészségügyi okokból ne viseljünk müszálas holmit.

Marokkóban a hölgyek nem egyenraguak, ne viseljenek sehol shortot, testhez simuló szabásu nadrágot, miniszoknyát és feszes pulóvert. Nem szokás monokiniben, vagy bikiniben fürdeni, strandolni.

1. ,Az európai idõszámításhoz viszonyítva 1 órás az idõeltolódás. Franciaországból és Spanyolországból érkezve egy órával vissza kell állítani az órát.
2. Néhány fontos intézmény nyitvatartási ideje:
3. Idegenforgalmi hivatalok: 8-12-ig. 14-18-ig.
4. Bankok: 8-11-ig 14-16-ig.
5. Posták: 8-18-ig., nagyvárosokban megszakitás nélkül, kisebb helyiségekben: ebédidõvel 12-15 óra között. ( vasárnap zárva)
6. Áruházak: 8-12 óráig 14-19 óráig élelmiszerüzletek és áruházak: 20 és 21 óráig.

Marokkó, olyan változatos éghajlatu ország, hogy a turista minden évszakban jól érezhetri magát az ország valamelyik részén.

Tavasszal, májusban Közép Marokkó hatalmas sikságai, a mediterrán vidék, a Középsõ Atlasz hegyei éppolyszépen zoldellnek, mint Magyarország tájai ebben az évszakban. Az ekkor nyíló biborvörös virágok, a dús sötétzöld lombok között megbúvó okkersárga és piros falak, a valószínütlenül mélykék ég és a hegyek csúcsán még ott fehérlõ hósapkák olyan sokszinûséget jelentenek, hogy éppen ezért ez az évszak a legkedvezõbb a turisták számára.

Salé lakossága a környék lakóit is beleszámítva 290000 fõ. Alapítása az idõk homályába vész.

A monda szerint Noé egyik fia alapította volna.

A város arab neve: Sla ami a rómaiak idején fennállott Sala koloniából származik A két kis helyi hatalom Rabat és Salé között kezdettõl kezdve ellenséges volt a viszony. Még ma is él a mondás:

"Elõbb lesz a saléi homokból mazsola, minthogy egy rabati barátot találjon Saléban." A kalózok városa név 1492-bõl származik. A keresztény hadak ekkor foglalták vissza Granada városát.

A tenger partvonulatát követõ P2 -es ut vezet Tangertõl Rabatig. A távolsáág 278 km.

Délnyugat felé haladva néhány római kori ásatás mellett haladhatunk el. Az V. Mohamed hidon átjutva, amely a Tahadart folyót keresztezi 31 km után Asilah kisvárosába érhetünk. Nevét a római Julia Constancia Asila kolonia után kapta. Nevezetessége a Raissouli-palota. Két emeletes épület belsõ udvarral.Helyiségeinek stukkó díszeit, faragott mennyezetgerendáit és padlóburkolatait korának híres Fésbõl idehívott mûvészei és kézmûvesei készítették.

Casablanka az azonos nevû providencia székhelye, 3,5 millió lakossal a egy tengeröböl partján hellyezkedik el. A XX. században dél felé terjeszkedett és ma is állandóan terebélyesedik.

Az észak-déli vasut fõvonal mentén fekszik. Két vasut állomása van. a place Pierre Semardon levõ Gare des Voyageurs és a kikötõ melletti Gare du Port.

A távolsági autóbuszok pályaudvara a CTM-LN pályaudvar.

A városi buszok központi tere a Place Houphouet Boigny, innen indulnak a caminghez , pályaudvarokhoz, Anfába és AinDiahba.

Ötemeletes. törnyos,, sárgás szürkés épület 1680-ban épült. eredetileg szultáni rezidencia volt, késóbb a kalózok hajósiskolája, majd mohamedán egyházi iskola lett.

nyitvatartás naponta 9-12-ig és 13-17 óra között.

Belépve az épület kapuján , az udvarban kellemes látvánít nyújt a fehér márvány medence. Hatását növeli az udvart körülvevõ patkóives árkádsor. A múzeumban a legjelentõsebb a 13. századból való Korán kéziratgyûjtemény, továbbá az aranybrokátos-selymes teljes szobaberendezés és a marokkói szõnyeggyûjtemény.

A rue des Consuls 30-32 számú házánál forduljunk balra. A piaci üzletektõl karnyújtásnyira egyszerre a csend és nyugalom világába lépünk. Fehér falu kis polgárházak sorakoznak itt , zárt homlokzattal, amelynek sokszor egyetlen dísze a nagy faragott kövekbõl kirakott négyszögletes falpilléreken nyugvó kapuív. E házakat a 17. században Spanyolországból idetelepült mohamedánok épitették.

A rue Souika és a rue Sidi Fatah találkozásánál találjuk a Moulay Slimane-mecsetet, kissé északabbra a a fehér minaretes Moulay Mekki -mecsetet.

A Marokkói Királyság fõvárosa, egyike a nagy marokkói királyvárosoknak At Atlanti Óceán szintje felett 15-60 m magasan fekszik a Bou Regreg folyó torkolatánál.. Lakossága 520000 fõ. A folyó túlpartján terül el Salé Rabat elõvárosa. A település két részre bontható, a Bou Regreg folyó és az óceán partja közti szögben levõ óvárosból, Medinából és az attól délkeletre szabálítalan formában elterülõ ujvárosból áll. Ez utóbbi a XX. században épült

Rabat környékén számos maradványt találtak az õskorból, de a mai város helyén állandó település csak az ie.3 század körül alakult ki.

A Jardinus duSultan, a Szultán kertje hosszú boltíves átjárón keresztül érhetõ el.

Nyitvatartási ideje: 8-12ig és 14--17-ig.

Mediterrán növényzetû, mór stilusu andalúziai kert. Ez kis fehér falu épület. bejáratának ivét cédrusfából faragott sztalaktitok teszi különösen szépé.. Belseje egyetlen terem, amelynek mennyezetét faragott és festett faburkolat fedi, oldalfalait stukkók és üvegzománcos csempészet dísziti.

A kertbõl kilépve a Riad Szultán utcában megpillanthatjuk a mûhelyeikben dolgozó kézmûveseket, akiknek a kezei közül kerülnek ki a jellegzetesen marokkói bõr, fa, és fémmunkák..

Az Óvárosból indulva: Medina északnyugati részén elterülõ Kaaba területérõl. A Bab el -Assa kapu enyhén csúcsos szamárhátive alatt áthaladva a Kasba térre jutunk. Ezen az észak-dél irányú 90 m hosszu téren a legjelentõsebb épület a Szultáni palota, a Dar el Makhzen. A palota hófehér, bástyafogazásos oromvonalu homlokzata alkotja a tér nyugati oldalát. Bejárata az épületegyüttes déli oldalán a Kasba mecset minarettjével szemben nyilik.

A palota naponta 8-12-ig és 14-17-ig kisérõvel tekinthetõ meg.

Tanger városa az azonos nevû tartomány székhelye az ország északi részén a Gibraltári szoros kapujában. 5-90 m magaságban a tengerszint felett fekszik. Lakóinak száma 554000 fõ.A város az országot keresztûlszelõ észak-dél vasúti fõútvonal kiindulópontja. Európából komphajókon érkeznek ide a vonatok.

A személygépkocsikat szintén komphajók szállitják át a szoroson.

A városból közvetlenül autóbusz járatok indulnak a nagyobb marokkói városokba.Ceuta, Tetouán, Larache, Rabat és Casablanka felé, átszállással Mellilát Ouerzazenet és Meknest is elérhetjük.

Marokkó hivatalos neve mai alkotmánya szerint igy hangzik: Al-Mamlaka al-Maghrobia.

Az ország hivatalos nyelve az arab. Fõvárosa Rabat, az uralkodó nyári székhelye Tanger Marokkóban 26 millio ember él.Az asszonyok társadalmi helyzete európai szemmel nézve nagyon rossz, mert ha az asszony terméketlen a férje minden jogi eljárás vagy vagyoni elégtétel nélkül az utcára teheti.

A társadalom szociális rétegzõdése az európai országokétól alapvetõen eltérõ. Az iszlám nem ismer más arisztokráciát, csak Próféta közvetlen leszármazottait és azok utódait..

Marokkóban tulajdonképpen csak két évszak van, az egyik novembertõl áprilisig tart, hûvös változó csapadékban gazdag idõjárással. A másik az többi részében uralkodik ez a száraz meleg a forróság idõszaka. Északon a mediterrán, nyugaton az óceáni, délen a sivatagi a belsõ vidékeken a kontinentális éghalati tulajdonságok ismerhetõk fel.

Az éghajlati tulajdonságok közül a túristák számára különösen a változó széljárás jelent kellemetlenséget. A Gibraltári szoros felõl Tangerban a strandon és a part szállodák sorai között naphosszat erõs szél fuj..

A Mezeta 800-800 m magas halfafüves fensik , amely egymástól eltérõ tájegységekre oszlik.

Marokkó keleti részét a sivatagi sztyepp jellegû 700-1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvõ magasföld,az Oujda sikság foglalja el..Nyugatról természetes határa a Magas Atlasz keletrõl az algériai határvonalig húzódik. Csaknem lakatlan vidék, ahol csupán nomád és félnomád törzsek vándorolnak.. Ez Marokkó legfontosabb halfafû terõ vidéke.

A magas hegyek az alig járható kõ és homoksivatagok Marokkót elszigetelik a szomszédaiktól..

Az ország területének több mint a fele 1000 méternél magasabban fekszik. Hegyei az Atlasz láncvonulatához tartoznak. és legyezõszerüen nyúlnak szét az Atlanti óceán partjai közelében. Sikságok, mélyebben fekvõ területek csak az ország nyugati és délnyugati részein vannak.

A Rif hegység északon az Eurázsiai hegységrendszer afrikai folytatása. Zord vonulatai nagyrészt járhatatlanok. Legmagasabb csúcsa a 2456 m-es DjebelTidiguin

A Középsõ Atlasz délnyugat - északkelet irányban húzódik.