Ötemeletes. törnyos,, sárgás szürkés épület 1680-ban épült. eredetileg szultáni rezidencia volt, késóbb a kalózok hajósiskolája, majd mohamedán egyházi iskola lett.

nyitvatartás naponta 9-12-ig és 13-17 óra között.

Belépve az épület kapuján , az udvarban kellemes látvánít nyújt a fehér márvány medence. Hatását növeli az udvart körülvevõ patkóives árkádsor. A múzeumban a legjelentõsebb a 13. századból való Korán kéziratgyûjtemény, továbbá az aranybrokátos-selymes teljes szobaberendezés és a marokkói szõnyeggyûjtemény.

A rue des Consuls 30-32 számú házánál forduljunk balra. A piaci üzletektõl karnyújtásnyira egyszerre a csend és nyugalom világába lépünk. Fehér falu kis polgárházak sorakoznak itt , zárt homlokzattal, amelynek sokszor egyetlen dísze a nagy faragott kövekbõl kirakott négyszögletes falpilléreken nyugvó kapuív. E házakat a 17. században Spanyolországból idetelepült mohamedánok épitették.

A rue Souika és a rue Sidi Fatah találkozásánál találjuk a Moulay Slimane-mecsetet, kissé északabbra a a fehér minaretes Moulay Mekki -mecsetet.

A Marokkói Királyság fõvárosa, egyike a nagy marokkói királyvárosoknak At Atlanti Óceán szintje felett 15-60 m magasan fekszik a Bou Regreg folyó torkolatánál.. Lakossága 520000 fõ. A folyó túlpartján terül el Salé Rabat elõvárosa. A település két részre bontható, a Bou Regreg folyó és az óceán partja közti szögben levõ óvárosból, Medinából és az attól délkeletre szabálítalan formában elterülõ ujvárosból áll. Ez utóbbi a XX. században épült

Rabat környékén számos maradványt találtak az õskorból, de a mai város helyén állandó település csak az ie.3 század körül alakult ki.

A Jardinus duSultan, a Szultán kertje hosszú boltíves átjárón keresztül érhetõ el.

Nyitvatartási ideje: 8-12ig és 14--17-ig.

Mediterrán növényzetû, mór stilusu andalúziai kert. Ez kis fehér falu épület. bejáratának ivét cédrusfából faragott sztalaktitok teszi különösen szépé.. Belseje egyetlen terem, amelynek mennyezetét faragott és festett faburkolat fedi, oldalfalait stukkók és üvegzománcos csempészet dísziti.

A kertbõl kilépve a Riad Szultán utcában megpillanthatjuk a mûhelyeikben dolgozó kézmûveseket, akiknek a kezei közül kerülnek ki a jellegzetesen marokkói bõr, fa, és fémmunkák..

Az Óvárosból indulva: Medina északnyugati részén elterülõ Kaaba területérõl. A Bab el -Assa kapu enyhén csúcsos szamárhátive alatt áthaladva a Kasba térre jutunk. Ezen az észak-dél irányú 90 m hosszu téren a legjelentõsebb épület a Szultáni palota, a Dar el Makhzen. A palota hófehér, bástyafogazásos oromvonalu homlokzata alkotja a tér nyugati oldalát. Bejárata az épületegyüttes déli oldalán a Kasba mecset minarettjével szemben nyilik.

A palota naponta 8-12-ig és 14-17-ig kisérõvel tekinthetõ meg.

Tanger városa az azonos nevû tartomány székhelye az ország északi részén a Gibraltári szoros kapujában. 5-90 m magaságban a tengerszint felett fekszik. Lakóinak száma 554000 fõ.A város az országot keresztûlszelõ észak-dél vasúti fõútvonal kiindulópontja. Európából komphajókon érkeznek ide a vonatok.

A személygépkocsikat szintén komphajók szállitják át a szoroson.

A városból közvetlenül autóbusz járatok indulnak a nagyobb marokkói városokba.Ceuta, Tetouán, Larache, Rabat és Casablanka felé, átszállással Mellilát Ouerzazenet és Meknest is elérhetjük.

Marokkó hivatalos neve mai alkotmánya szerint igy hangzik: Al-Mamlaka al-Maghrobia.

Az ország hivatalos nyelve az arab. Fõvárosa Rabat, az uralkodó nyári székhelye Tanger Marokkóban 26 millio ember él.Az asszonyok társadalmi helyzete európai szemmel nézve nagyon rossz, mert ha az asszony terméketlen a férje minden jogi eljárás vagy vagyoni elégtétel nélkül az utcára teheti.

A társadalom szociális rétegzõdése az európai országokétól alapvetõen eltérõ. Az iszlám nem ismer más arisztokráciát, csak Próféta közvetlen leszármazottait és azok utódait..

Marokkóban tulajdonképpen csak két évszak van, az egyik novembertõl áprilisig tart, hûvös változó csapadékban gazdag idõjárással. A másik az többi részében uralkodik ez a száraz meleg a forróság idõszaka. Északon a mediterrán, nyugaton az óceáni, délen a sivatagi a belsõ vidékeken a kontinentális éghalati tulajdonságok ismerhetõk fel.

Az éghajlati tulajdonságok közül a túristák számára különösen a változó széljárás jelent kellemetlenséget. A Gibraltári szoros felõl Tangerban a strandon és a part szállodák sorai között naphosszat erõs szél fuj..

A Mezeta 800-800 m magas halfafüves fensik , amely egymástól eltérõ tájegységekre oszlik.

Marokkó keleti részét a sivatagi sztyepp jellegû 700-1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvõ magasföld,az Oujda sikság foglalja el..Nyugatról természetes határa a Magas Atlasz keletrõl az algériai határvonalig húzódik. Csaknem lakatlan vidék, ahol csupán nomád és félnomád törzsek vándorolnak.. Ez Marokkó legfontosabb halfafû terõ vidéke.

A magas hegyek az alig járható kõ és homoksivatagok Marokkót elszigetelik a szomszédaiktól..

Az ország területének több mint a fele 1000 méternél magasabban fekszik. Hegyei az Atlasz láncvonulatához tartoznak. és legyezõszerüen nyúlnak szét az Atlanti óceán partjai közelében. Sikságok, mélyebben fekvõ területek csak az ország nyugati és délnyugati részein vannak.

A Rif hegység északon az Eurázsiai hegységrendszer afrikai folytatása. Zord vonulatai nagyrészt járhatatlanok. Legmagasabb csúcsa a 2456 m-es DjebelTidiguin

A Középsõ Atlasz délnyugat - északkelet irányban húzódik.